A Vox Populi oldal közvélemény-kutatásokkal és (többnyire magyarországi) választásokkal kapcsolatos adatokat és elemzéseket közöl pártoktól és pénzbevételtől függetlenül, a demokratikus politikai eszmék és gyakorlatok terjesztése mellett elkötelezetten. A legfrissebb rövidebb posztokat itt, a hosszabb elemzéseket pedig itt találja meg, a jelenleg is aktuális korábbi szövegek javából pedig itt, illetve a 2021. április 2-án indult https://voxpopuli.444.hu/ oldalunkon talál egy-egy válogatást. Ha emailben szeretné megkapni a friss posztokat, akkor jelezze ezt üzenetet küldve a https://www.facebook.com/valasztasi.kalauz/ oldalnak vagy az ott megadott email címre.
Közvélemény-kutatási adatok
Blogunknak az összes a 2026-os választás előtt megjelenő közvélemény-kutatási adat aktuális állását összefoglaló cikkét, a friss mandátumbecsléseket, a számsorokat az eredeti forrásokból kigyűjtő Excel fájlt, és a teljes 70+ darabos ábragyűjteményünk a 2018 óta megjelent összes közvélemény-kutatások naprakészre frissített állásáról a https://kozvelemeny.org oldalán található menüjén át közelítheti meg legegyszerűbben. Kattintson a „Legfrissebb adatok” menüponttól balra levő lefelé mutató nyílra, és megnyílik az almenü, amiből kiválaszthatja az Önt érdeklő részt. Az Excel fájl feltünteti minden adat eredeti megjelenési helyét és a terepmunka napjait is, a cikk pedig elmagyarázza a feldolgozás során követett módszertan részleteit.


A 2026-os választások előtti kutatásokat itt követi a blog rövid posztokban. Minden eddiginél tömörebb és látványosabb, folyamatosan frissülő összefoglalónkat itt találja meg. A 2018-22 közti választási közvélemény-kutatási trendeket értelmező elemzést itt, a 2022-es választástól a 2024-esig megjelent kutatásokat annak idején követő hasonló posztot pedig itt találja meg. A 2024 amerikai elnökválasztásra Hideg Mihállyal csináltunk egy összefoglalót, ami megpróbálta újszerűen, naprakészen és egyszerűen összefoglalni azt, amit a magyar újságolvasónak érdemes volt tudnia a választás előtt az esélyekről. A választás napján Trump győzelmét mutatta a mérőeszközünk, de nem találtuk telibe a végeredményt. Mindezekből a korábbi posztokból felmérhető, hogy jól csináljuk-e a dolgunk, és tudunk-e pontosabban látni a közvélemény-kutatások összegzésével, mint maguk a közvélemény-kutatások.
Az egyes közvélemény-kutatók jó munkájáért a Vox Populi nem vállal garanciát. Igyekszik viszont közérthető és átlátható módon bemutatni, hogy milyen választási eredményekre számíthatunk pillanatnyilag, ha minden közleményt figyelembe veszünk. Átfogó elemzéseket is találhat a blogon, hogy mennyire voltak pontosak a közvélemény-kutatások a 2018-as és 2022-es országgyűlési meg a 2019-es és 2024-es európai választáson. Az 1990 és 1998 közötti előrejelzéseket is igen részletesen megvizsgáltam és dokumentáltam itt, az összes 1990 és 2014 közötti választásokkal kapcsolatban pedig itt kicsit elnagyolt ábrákban nézheti meg, hogy mennyire közelítette meg az utolsó közvélemény-kutatások átlaga a tényleges választási eredményt.
Választási adatok
A blogoldalak tetején talál egy menüt, amit követve a legrészletesebb szavazóköri és települési szintű adatokhoz juthat el a közelmúlt magyar választásairól, az idő múltával egyre többről.
Kontakt, komment, kopirájt
A fenti tartalmak korlátozás nélkül megoszthatók, átvehetők, és idézhetők a forrás megjelölésével, ahogy a fenti táblázat magyarázatai és az ábrák is mutatják. A szerkesztő az olvasói véleményeket tiszteli és mindig alaposan megfontolja, a trágár, off-topic, emberellenes megjegyzéseket viszont törli.
Érdemes itt feliratkozni a Vox Populi követőjének emailen (klikk a “Get Vox Populi delivered by email” kisbetűs feliratra a megnyiló ablak jobb oldalán), hogy azonnal értesüljön az aktualitásokról. Szerteágazó családi, munkahelyi és hazafias kötelezettségek teljesítésétől elcsent percekben keletkezik, ami itt megjelenik, úgyhogy értesítés-cunamitól nem kell tartania.
Ha szívesen adna privát tanácsot, vagy szeretne valami másképpen segíteni, akkor mielőbb írjon a Vox.Populi.HU at gmail.com email címre. Minden szava figyelmes olvasóhoz jut.
A www.facebook.com/valasztasi.kalauz/ oldalon is megtalálja a blog valamennyi posztját, plusz még extra érdekességeket érintkező témákban. A https://twitter.com/PopuliIn oldalt követve pedig úgy értesülhet az angol nyelvű posztokról, hogy semmi másról nem kap üzenetet. Az Instagram oldalunk csak a Facebook posztok egy részét közi, ott nincs egyedi tartalom.
Ki a szerkesztő?
Ugyanaz, mint az összes olyan poszt szerzője, aminél nincs kiírva külön a szerző neve. Munkaidőben a Közép-Európai Egyetem (CEU) kutatóprofesszora vagyok. Szakterületeim a választói magatartás, a kutatás-módszertan, és a választási rendszerek. 1990 óta foglalkozom ezekkel a témákkal, és azóta kb. 40 tudományos célú kérdőíves vizsgálatot vezettem Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon és Romániában. Idézettségi adataimat itt találja meg. Első olyan cikkeim, amiben mások közvélemény-kutatásait értékeltem, 1998-ban jelentek meg a nyomtatott Magyar Hirlapban és másutt. Politikai aktivistaként a Közös Ország Mozgalom taktikai szavazást támogató közvélemény-kutatásain és hétpárti támogatottságú választási törvényjavaslatán, illetve választási megfigyelőként, szavazatszámlálóként, utcai és házról-házra kopogtató kampánymunkásként dolgoztam. Az arányos választási rendszer bevezetésére vonatkozó gondolataimat először 1999-ben publikáltam a Magyar Narancsban. A “miként váltható le az Orbán-rendszer” féle kérdésekkel kapcsolatos 2025-ös nézeteimről a legtöbbet ebből a videóból tudhat meg (ugyanez a beszélgetés podcastban majd itt). Egy pártfüggetlen és szakmabeli ellenzéki aktivista perspektívájából írom tehát, ami itt megjelenik, és az olvasók figyelmén kívül semmit nem fogadok el érte.
@ Tóka Gábor, 2019-

De van már 18+ évvel túlérettebb képem is, ez itt kedvenc német-francia közszolgálati tévéadóm műsorában:
